Tokenköltség-bomba és adatkolónia: a Magyar Telekom óvatos lelkesedéssel áll az AI-hoz

A Magyar Telekom tudatosan szelektívebb stratégiát követ a rendszerintegrációs piacon, és a nagyvállalati mesterséges intelligencia bevezetését „óvatos lelkesedéssel” közelíti meg – derül ki Gonda Gábor, a cég vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettesének a Portfoliónak adott interjújából. A vezető éles kritikát fogalmazott meg a globális AI-infrastruktúrába áramló gigaberuházásokkal szemben, és arra figyelmeztetett, hogy a tokenköltségek jövőbeli alakulása az egész folyamat egyik legnagyobb kockázata.

Tudatos visszalépés a fővállalkozói szereptől

A Magyar Telekom rendszerintegrációs és IT-bevételei 16 százalékkal estek vissza az első negyedévben, ám Gonda szerint ez részben tudatos döntés eredménye. A cég ma már nem vállal el bármilyen projektet: kifejezetten kerüli azokat a helyzeteket, ahol csak „vékony fővállalkozóként” lenne jelen, és olyan munkákat keres, amelyekben saját kompetenciáival tud valós értéket teremteni. Emiatt több feladatot visszautasít, mint öt-tíz évvel ezelőtt tette volna.

Ez a jövedelmezőségben is meglátszik: a nagyvállalati szegmens bruttó profitja az alacsonyabb bevételek ellenére is nőtt, a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások nagyobb aránya miatt.

Állami IT-piac: nem a 4iG helyébe lépnek

A vezető határozottan elzárkózott attól, hogy a Telekom a kormányváltás után az állami IT-piacon a korábban domináns 4iG helyébe lépjen. Elmondása szerint a cég nem a versenytársak helyzetéből vezeti le a stratégiáját, hanem a saját útját járja, és akkor is meg kell állnia a lábán, ha egyetlen fillért sem értékesít az államigazgatásnak. A Telekom azokon a területeken indul el, ahol saját szolgáltatásaival hatékonyan ki tudja szolgálni az ügyfeleket – legyen az privát vagy állami szféra –, de az értékesítést nem lobbitevékenységre, hanem a szolgáltatások minőségére alapozza.

A globális AI-piac fenntarthatósági kérdései

Az interjú legélesebb megállapításai a mesterséges intelligencia globális gazdaságtanáról szóltak. Gonda szerint a ma látható piaci és üzleti modell hosszú távon nem fenntartható: a tengerentúlon az adatközponti kapacitásokba öntött dollármilliárdok nincsenek egyensúlyban a jelenleg értelmezhető megtérüléssel. Ráadásul a technológia két-három évente akkorát fejlődik, hogy a korábbi beruházások jelentős része elavulhat.

A vezető szerint ez a matek nem jön ki – hacsak nem azt feltételezzük, hogy a techvállalatok abszolút technológiai fölényre, egyfajta kulcspozícióra törekednek, amelynek elérése után minden alapjaiban megváltozik.

„Aki létrehozza és birtokolja a technológiát, az fogja diktálni a hozzáférés árát is.”

Ebből fakad a cégek egyik legnagyobb kockázata: a tokenköltségek kiszámíthatatlansága. A nagyvállalatok, amelyek már élesben integrálják az AI-t, nem állnak le, de fél szemüket folyamatosan a tokenköltségeken tartják. A nagy kérdés: mi történik, ha a szolgáltatók 10, 20 vagy akár 100 százalékos áremelést hajtanak végre? Megmarad-e az AI-jal elért hatékonyságnövekedés, vagy elpárolog a magasabb költségek miatt? Erre egyelőre nincs egyértelmű iparági válasz.

A Telekom receptje: technológiaagnosztikus architektúra

A Magyar Telekom saját válasza erre a bizonytalanságra a technológiaagnosztikus architektúra. Gonda szerint a cég elég nagy skálán működik ahhoz, hogy gazdaságosan építsen olyan rendszereket, amelyekben a mögöttes AI-modell könnyen cserélhető, így mindig a legversenyképesebb megoldást tudja szolgáltatásként kínálni.

A technológiaagnosztikus architektúra a jövő útja: a cégeknek olyan rendszereket kell építeniük, ahol az AI-modell könnyen cserélhető, így elkerülhető az egyetlen szolgáltatótól való függőség és a hirtelen áremelések jelentette kockázat.

A vezető ezt a jövő útjának nevezte, és azt javasolta a vállalkozásoknak, hogy a házi barkácsmegoldások helyett ebbe az irányba mozduljanak el. A veszélyt abban látja, ha egy cég túl mélyen elköteleződik egyetlen technológiai irány mellett, majd egy hirtelen díjemelés ellehetetleníti a működését.

Európa mint „adatkolónia” és a hazai kitörési pontok

Az interjú tágabb, geopolitikai része szerint Európa pozíciója „rendkívül sajátos és aggasztó”. Gonda megfogalmazásában a kontinens gyakorlatilag adatkolóniává vált: nincs valós alternatívája vagy érdemi beleszólása az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai versenybe, miközben folyamatosan szolgáltatja ki az adatait. Ha a végén valaki tényleg kifejleszt egy szuperintelligens technológiát, az a jelek szerint nem európai szereplő lesz. Európának így az az út marad, hogy az új technológiák gyors és kreatív felhasználásával képezzen versenyelőnyt, még ha az infrastrukturális függősége meg is marad.

A vezető szerint azonban van kiút hazai szinten. A vállalkozásoknak érdemes felismerniük, hogy nem kell minden digitális szolgáltatásért a tengerentúlra fordulni: lehet helyi nyelvi modelleket és lokálisan futtatható AI-megoldásokat is fejleszteni. Gonda egy elterjedt tévhitet is eloszlatott: bár sokan azt gondolják, hogy a modellek futtatása óriási számítási kapacitást igényel, a valóságban egy már betanított modell futtatásának – vagyis a következtetésnek (inference) – az erőforrásigénye nem drasztikus. Erre a Telekom helyben is tud alternatívát kínálni, csökkentve a hazai vállalkozások kitettségét.

Végül a magyar kitörési pontról beszélve Gonda elmondta: meggyőződése, hogy az új technológiai korszak kivételes lehetőséget jelent Magyarországnak, és a magas szintű humántőke lehetne az egyik legfontosabb gazdasági erőforrásunk. Utalt arra a korszakra, amikor magyar tudósokat – Wignert, Szilárd Leót, Neumannt – a világ élvonalával együtt emlegettek. A digitalizáció és az innováció terén elért akár fél lépésnyi előny is valódi versenyképességet jelenthet, ezért kiemelten fontos volna a mérnöki pályát és a természettudományokat vonzóbbá tenni a fiatalok számára.